Az ember már aludt egyet a tegnapi olasz szezonnyitó versenyre a Gran Premio Costa degli Etruschira, mégis még mindig élénken kavarognak benne a gondolatok. A beharangozókat olvasgatva, esélyeket latolgatva úgy gondolta, de jó lenne, ha minél több magyar tudná teljesíteni a távot, esetleg „lovásznak” meg lenne a Top 30. A gondokkal küzdő Ora Hotels, vagy nevezzük most már bárminek megmutatta, hogy összefogással lehet eredményt elérni. A magyar országúti kerékpársport élt, él és élni fog!!!

A verseny távját a hideg, havas, szeles időjárás következtében a szervezők  mintegy harminc kilométerrel lecsökkentették, így egészen pontosan 169 kilométer megtétele várt a kerekesekre. Röviddel a rajt után egy három fős szökevénycsoport lépett el a mezőnytől, nevezetesen Alessandro De Marchi az Androni Giocattoliból, Davide Ricci Bitti a Farnese Vini – Selle Italiaból és Federico Rocchetti az Utensilnord-Named csapatából. A mieink szépen ülve, a mezőnyben maradtak. Az elmenés mintegy kilenc perc előnyre tett szert, amikor a Lampre-ISD úgy gondolta, hogy a peloton elejére áll. Alessandro Pettacchit próbálták helyzetbe hozni, aki az előzetes hírekkel ellentétben mégis elindult ezen a viadalon, de a véghajrában nem mozgott valami jól. Sajnos élőképes közvetítést nem nagyon talált az ember, ellenben egy kis olasz oldalon írásos formában követhető volt az esemény. 7 kilométerrel a vége előtt De Marchi még próbálkozott, sőt a Team Type 1-ból is erőlködött még egy pedáltekerő, de az öt kilométeres kapunál felvillant a Gruppo Compatto felírat. Elia Viviani megvédte címét, Sacha Modolo és Filipo Baggio előtt. Két három perc elteltével az egyik legnagyobb kerékpáros portálon megjelent egy kép, amelyen Lovassy Krisztián is rajta volt. Azt a mindenségit neki, ez valahol a hatodik és a tizedik hely között lesz. Kiáltott fel magában az egyszerű szurkoló. Krisztián fantasztikusan helyezkedve a nyolcadik helyet szerezte meg, amely nemzetünknek nem kevesebb mint nyolc, azaz 8 Europe Tour pontot eredményezett.  Jegyezzük gyorsan meg, hogy ilyen magas, tehát 1.1-es besorolású viadalon Bodrogi Laci óta senki sem végzett ilyen jó eredménnyel. A stáb remek munkát végzett, Stubán Ferenc és Alessio Di Basco vezetésével.

További örömre ad okot, hogy Solymosi Márton az előkelő 57., Bernárd Bendegúz a 84., míg Simon Péter a 96. helyen a győztessel azonos idővel érkezett célba. Sőt, bár a hivatalos listán nem szerepel, de Molnár István, Durucz Miklós és az Atlas Personal-Jakroo színeiben versenyző Kusztor Péter is teljesítette a távot. Sajnos Radonics Máté nem érkezett célba, ellenben ő kapta a verseny legfiatalabb indulójának járó Sauro Bettini díjat (a képen), amit maga a tragikus körülmények között 2006-ban elhunyt Sauro öccse, Paolo adott át neki. A végére ha megenged a kedves olvasó egy kis kifakadást. Miért van az, hogy egy kiemelt versenyről amelyen ráadásul magyarok is indulnak csak egy kezdő blog ír beharangozót? Miért van az, hogy egy ilyen kiváló eredmény után a nagy sport médiumoknak fontosabb hír, az, hogy a tök utolsó Zalaegerszeg mit tudom én mit játszott felkészülési meccsén a nevesincs nevetlenekkel? Ciki a magyar kerékpárról írni? Vagy mi van? Azt szokták volt mondani, hogy a profi kerékpárosok 30 éves koruk környékén érik el a csúcsteljesítményüket. Nos a mi srácaink többsége még a húszas éveik elején jár. De említhetnénk a fentieken kívül Palotai Péter, Pintér Tamás, Dévai Dániel, Bischof Bálint, Szalontay Sándor vagy éppen Varró Bálint nevét is. Elnézést annak aki kimaradt. Vannak tehetségeink, még sincsenek olyan komoly szponzorok, akik a fiaink mögé álljanak. Fontosabb támogatni a labdarúgást, ahol nemzetközi színtéren Szeptemberig sem jutunk el. Furcsa hasonlattal élve a Magyar Válogatott tegnap az Európa ligában fektette két vállra egyik neves olasz ellenfelét. Simon passzolt Bernárdhoz, aki Solymosi felé ívelt. Marci továbbcsúsztatta, Lovassy pedig a kapuba bólintott. Meraviglioso!!!

Egyben biztosak lehettek mi írunk majd beharangozót a Reggio Calabriaról is...